Kis év végi összegzés....

Decemberben megérkezett a nyár...Na nem úgy, hogy hirtelen meleg lett és úgy is maradt...hanem amolyan, "szeszélyes" nyárként....Többet esett az eső , mint sütött a nap....

Még mindig rá tudok csodálkozni, hogy igen  itt nyár van decemberben, most van nyári szünet az iskolákban, és ahogy minden évben, most is kiürült a város....A családok most mentek el nyaralni, és december végén a közintézmények, bankok is bezártak....Üres a város, nyugalom van, csak a turisták sétálgatnak az utcán.

És közben jött a karácsony is :) Idén nem volt karácsonyi hangulatunk Péterrel...Persze díszítettünk fát, csináltam adventi koszorút, több karácsonyi buliban voltunk...De azt hiszem, a mi izgalmas karácsonyunk majd jövőre kezdődik, amikor is már jön egy baba, akinek ezután a  világ legjobb karácsonyát szeretnék összehozni, együtt megélni....


A városban megjelentek a karácsonyfák, a karácsonyi díszek.... Ahol az angol órám szokott lenni, abban a kávézóban is több cég, intézmény felállította a maga karácsonyfáját...Nagyon hangulatos lett a kávézó:) Volt ott mindenféle fa, valakik kávés poharakkal díszítették fel, valakik homokozó szettel díszítették a fát, és volt akik a hagyományos díszeket használták, különböző színekben :)



Az időseim is megtartották idén a saját maguk karácsonyi partiját...Cathytől kaptam is a meghívott, hogy várnak szeretettel...Nagyon jól esett....Az utóbbi hónapokban nem voltam önkénteskedni. Mikor megtudtam , hogy várandós vagyok, úgy döntöttem, hogy mindent megteszek azért, hogy vigyázzak magamra és a babára, ezért szóltam sajna nem tudok menni....Persze látogatóba időközönként bementem...Mindig jó bemenni, olyan mintha haza mennék kicsit...Jó érzés, hogy mindig örömmel látnak a kollégák, Sue a manager, és az időseim....Szeretek velük lenni....

Nagyon édesek, ilyenkor decemberben együtt sütnek, készülnek a karácsonyi partira...Mindig izgatottan várják, hiszen, ilyenkor a családjaikkal, barátaikkal, és a  kollégáimmal együtt ünnepelnek....Egy délutánt együtt töltünk, ahol Cathy bemutatja az önkénteseket, Sue egy kis beszédet mond, és minden évben készül egy kis videó összeállítás a kirándulásainkról....Ilyenkor azokról is meg tudunk emlékezni, akik már nincsenek közöttünk, együtt nevettünk, könnyezzünk, ahogy nézzük a videót....


Idén egy gyerek kórus is részt vett az ünnepségen. Az időseim arcán csupa-csupa mosoly volt, ahogy nézték, ahogy a gyerekek előadták a műsorukat.....

Cathy nekem is megköszönte az önkénteskedést....Kaptam finom csokit, kedves szavakat, és egy kis személyre szóló levélkét....Meghatódtam...Zavarba jöttem....És nagyon megköszöntem....Hiszen ezek az élmények engem is gazdagabbá tettek....


Büszke vagyok Péterre is...Év végén jelentkezett egy új pozícióra, amit sikeresen megkapott....Így ahol eddig csapat tag volt most team leader lett, csapatfelelős....Sokat gondolkodott, hogy jelentkezzen -e a pozícióba, amikor megtudta, hogy Carlo, a team leader-re elmegy... Péter szeret technikai ember lenni, de azért is vállalta el, hogy ami a gyengéi, azokat most megerősítse... Tényleg, el se tudom mondani mennyire büszke vagyok rá :)

Idén a karácsonyi bulijuk a Te Papa Nemzeti Múzeumban volt....Csodás este volt, nagyon hangulatos....Több szintet megkaptunk....Az alsó szinten volt, a tánc tér és a színpad, svéd asztalos megoldással....A következő emeleten volt egy kis bár rész, székekkel-asztalokkal, hol nyugodtan le lehetett ülni, beszélgetni....Ezen a szinten is volt svéd asztal....Amolyan terülj-terülj asztalkám...

Az este szuper hangulatban telt, mindenki jó kedvű volt, és ahogy alkohol fogyott, úgy lett tele a tánc tér is...Ezer éve nem táncoltam, most volt lehetőségem...Mivel Péter nem szeret táncolni...az oldal vonalról nézett minket, és vigyázott a táskákra :)


És meg kell említenem még egy fontos karácsonyi bulit....Egy éve, hogy Anikóék itt laknak az utcánkban...Így amikor tehetjük együtt vagyunk, összejárunk....Karácsony alkalmával, úgy döntöttünk, hogy együtt főzünk, vacsizunk.... Nagyon jó kis este volt...Öröm volt nézni, Dani csillogó szemét....Megbeszéltük, hogy nem ajándékozunk, de mondtam Anikónak, Daninak veszünk valamit, mert ha karácsony, akkor annál jobb dolog nincs, mikor látod, hogy a gyerekek, milyen izgatottan csomagolják ki az ajándékaikat, hogy örülnek nekik....

Péterrel repülőt vettünk, ami beszél is.... :) Tudom tudom, aki zenés, beszélős ajándékot vesz, az majd nagy valószínűség szerint vissza fogja kapni.... :)

És elérkeztünk a Szilveszterhez....Mi most csak nyugisan itthon ünnepeltünk....Filmet néztünk, családdal beszélgettünk.... Jól esett együtt lenni.Péterrel....A sok nyüzsis nap után, csöndesen, összebújva zártuk a napot :) Na meg gyerek pezsgővel....

Beszélgettünk, hogy szuper évünk volt, sok minden történt, és jó érzés, hogy tudjuk a következő még izgalmasabb lesz....

Remélem nektek is jól telt a szilveszter....Kívánok nektek Sok Boldog Új Évet....Kívánnom legyen még szebb, még jobb, még érzelmesebb mint az előző....Köszönöm hogy velünk vagytok...Köszönöm, hogy olvastok....Köszönöm, hogy egy kisebb családdá nőttünk ki :) 

És íme a mi legjobb pillanataink :)




Babát várunk :)

Babát várunk....Hatalmas örömmel és várakozással....És itt az öröm a fontos...hogy újra mosolygunk, és boldogok vagyunk....

Amikor elveszítesz babákat, valahol te is velük halsz kicsit....Kellett ez a kis idő, amíg a lelkünk és a szívünk meggyógyul, vagy inkább hegesedik...És hát ott van a testi rész, hogy túl vagyok egy műtéten, ahol a doktor bácsim rendbe rakott, és hosszú évek után kaptam egy diagnózist, hogy mi is volt a baj....

Köszönettel is tartozom és hálás vagyok Dr. Andrew Murraynek, aki vigyázott rám, megműtött, és aki mikor meghallotta, hogy újra várandós vagyok, velünk örült...Emlékszem mikor mentünk hozzá, hogy "hello, megint mi vagyunk, és igen van egy pozitív tesztünk", csak rám nézett, mosolygott, mondta menjünk nézzük meg azt a pocaklakót....És egyszercsak láttunk egy kis zsákocskát a képen, ami jó helyen volt, minden  a helyén volt....Andrew nagy mosollyal és egy hatalmas öleléssel búcsúzott tőlünk...Mondta sajnos az ő része itt most végett ér, és javasolta, hogy keresünk egy nőgyógyászt....Mondtuk is, hogy kinéztünk egyet, aki Anikóéknak és most egy másik magyar lánynak is segített, és akinek a  kezei között születtek meg az újabb magyar babák....Andrew biztosított minket arról, hogy jól választottunk, jó kezekben leszünk, és már küldi is neki a leleteimet, hogy mire megyünk hozzá, meglegyen minden......

De hadd meséljem el, mi is történt mikor tesztet vettem.....:

Emlékszem mentek a  hónapok a műtét után, és én kezdtem aggódni, hogy mi van ha nem tudok teherbe esni, mi van, ha nem jön össze....Már azon gondolkoztam, hogy keresek munkát, mert kezdek beleőrülni ebbe a sok szabadidőbe, és nemcsak a saját , de Péter agyára is megyek....Aztán éreztem hogy egyre érzékenyebb vagyok, egy nagyobb beszélgetésünk után Péterrel, úgy döntöttem...Igaza van, nem lehet így élni, hogy bezárkózom, elmegyek kirándulni....Addig-addig agyaltam a beszélgetésünkön, hogy arra jutottam, hogy veszek egy tesztet,,,,mintha ez az érzékenységem egy jel lenne.....

A teszt pozitív lett, igazán meg se lepődtem, valahol éreztem....:) Péter mikor hazajött meglobogtattam előtte a tesztet....Péterrel abban a pillanatban még nem is igazán tudtunk örülni, inkább félelem és izgalom keveredett....Mondtuk is hogy várunk pár hetet és utána megyünk a GP-nkhez, hogy mi is a helyzet, és hogy szeretnék egy vér vizsgálatot is.....


Közben elmentünk pihenni kicsit Rotoruára.....A terv az volt, hogy elmegyünk, elbújjunk, és babát csinálunk, nyugodt környezetben.....Na ezt mi megelőztük, úgyhogy a pihenés megvolt,,,,a babával együtt....

Mikor hazaértünk utána való héten mentem  el GP-mhez....Aki egy nagyon kedves hölgy, nagy hassal köszöntött minket, ő is terhes volt.....Elküldött vér vizsgálatra, ahol megerősítést nyert, hogy itt kérem szépen baba lesz, így bejelentkeztünk Andrewhoz, hogy megnézzen minket....

Andrew ahogy ígérte elküldte a leleteimet Dr Michel Sangallihoz....Bejelentkeztünk a doktor bácsihoz....Emlékszem az első találkozásunkra....Nagyon, de nagyon izgultunk Péterrel, majdhogynem olyan volt a hangulat mintha"temetésre mentünk" volna...A doktor úrral átbeszéltünk mindent, majd következett az ultrahangós vizsgálat.....Egy gyönyörű kis babszemet láttunk....és meghallgattuk a szivhangját is.....Jézusom, ennél szebb hangot, még soha nem hallottunk....

Olyan boldogan és megkönnyebbülve jöttünk el Péterrel, mintha  csak az "esküvőnk" napja lett volna....Elég érzelmes nap volt....Na ez volt az a  momentum , amikor elhittük, hogy itt kérem baba lesz, és hogy most tényleg minden okés, és hogy jó kezekben vagyunk.... És hát az a gyönyörű erős szivhang....Anikót könnyek között hívtam, és délután vittem a sztár fotót az én pocaklakomról....

Ezt a pocaklakót Lencsinek neveztük el.....

Azóta eltelt 20 hét....Félidőben vagyunk....Épp ma voltunk megint a doki bácsinál....Minden rendben volt...csodás szívhang, izgága baba, és megerősítést nyert, hogy kislány lesz.....Szóval most már hangosan kiabálhatom....."Hello anyuka leszek, és kislányunk lesz :)"

Csodás érzés várandósnak lenni, szuperül érzem magam a bőrömben, jól vagyunk....hétvégén még táncoltunk is a babával, merthogy Péter céges karácsonyi bulijában voltunk.... :)


És persze képeket is tudok mutogatni:











Az első nyári napunk....:)

Ma csodás napra ébredtünk....Olyan gyönyörű idő volt a  napokban, hogy mára úgy keltem, hogy szoknyát kéne felvenni.Persze nem húztam, mert mégiscsak könnyebben , kényelmesebben tudok gyalogolni  a hegyen át egy kényelmes nadrágban.....


Angol órám után, Péterékkel találkoztam a Datacomhoz közeli parkban...Péter  otthon hagyta a céges telefonját, és mivel jó "support manager " vagyok, így ha sms-t, vagy hívást kapott, akkor azt továbbítottam a privát telefonjára...., de azért mégiscsak akkor könnyebbültem meg, mikor már az ő kezében volt a telefonja :)


A találkozónk után még el kellett mennem az állat boltba...Mert Csöpi "huzókája", póráza tönkre ment. Szép pirosat választottam neki:)


Hazafele a buszról, jó volt nézni az embereket.....Mindenki élvezte hogy jó idő van, egyre több turista van az utcákon....az ebédszünetben sokan a parkban ebédeltek, vagy mozogtak.....A part mentén csak annyit lehetett látni, hogy egyre többen mennek napozni, pihenni....


Hazaérve arra gondoltam, hogy kihasználom amíg süt a nap, és kint ebédelek a kertben....Fel is vittem a pokrócot, az ebédemet, egy újságot és a vizemet.....Hű társam Csöpke is csatlakozott hozzám. Együtt élveztük a napsugarakat :)