A napokban olvastam, hogy két hét és itt az ősz..."sírva" felkiáltottam, hogy máris, hiszen alig volt nyarunk....Idén úgy látszik kimarad az igazi nyár...
Ma csodás időre ébredtünk....Napsütés, lenge szél volt.... úgyhogy a reggeli pogácsasütés közben úgy döntöttem, Péterrel bemegyünk és lemegyünk a parti játszótérre és homokozóra....Lili nagylány már, habár április végén lesz két éves, úgy néz ki, hogy kinőtte a babakocsiját és lassan az etetős székét is:) Már sétálva megyünk mindenhova, eddig is jó tréning volt Csöpi, hogy együtt sétáltattunk kutyust, de most aztán tényleg kifárad Lili is és én is 
Imádja a buszokat, integetni szokott a sofőr bácsinak, néninek...Ma is a buszmegállóban az volt a program, hogy megszámoltuk hány busz áll meg, milyen színűek a buszok és megbeszéltük hogy a bácsik és nénik vajon hová mennek 












Drága kiskutyám öregszik, ha nem érezném az évek rohanásából, akkor ott  vannak a látható nyomai, a szőrén, egyre több az ősz szőrszál, és lassan meglátszik a mozgásán is.....De hát tehetnénk fel a kérdést, mit is várunk egy majdnem 14 éves kutyustól?

Amikor kihoztuk ide 10 éves volt. Féltem is rendesen hogyan fogja túlélni ezt a hosszú repülőutat és maga a karantént, ahol idegenekkel találkozott....túlélte...szívós, keverék kutyus....


Az eddigi életében a kezemen meg tudom számolni hányszor voltunk állatorvosnál.Hát nem sokszor, nagyon nagy szerencsénk volt....Most a látogatások száma az utóbbi két évben megsokszoroztak....Hol a szemével volt baj, amit műteni is kellett, hol a bőrével volt baj (van itt egy növény amire úgy néz ki allergiás, és ezért sebes lett a bőre), pár hete középfül gyulladása volt, most pár hete, az egyik sétánk alkalmával egy rossz lépés miatt térdszallagszakadása van. Szegénykém bice-bóca, csak nagy-nagy nehézségek árán tud pisilni, kakilni.....


De ezek a legkisebb bajok....A baj akkor derült ki mikor a szem műtét miatt vérvizsgálatott kellett csinálni...Csöpi vérében rákos sejteket találtak, külsőleg meg megjelent egy daganat az egyik emlőénél....ami azóta is növekszik....


Nehéz arról írni mit is érzek igazán, egyrészről haragszom, hogy miért is az én kutyusom, másrészről, meg hálás vagyok, hogy ilyen régóta velem van a kutyusom...merthogy ő nekem nemcsak egy "kutya", nekem ő a "kislánykám", a "barátom", a társam jobban rosszban....vele van életem eddigi leghosszabb kapcsolata (családomon kívül)...ő a barátom....

Igazán szerencsés vagyok, hogy ő lett az első kutyusom...Jószívű, bújós, barátságos...Lilivel imádják egymást. Jó őket nézni, ahogy rohangálnak a házban. Mióta Lili megszületett Csöpi mellette van, az első napokban mikor mentem át Lilihez éjszaka szoptatni, akkor is velem volt Csöpi, felügyelte minden rendben van-e, mikor sírt Lili, hiába indultam ahogy meghallottam a baba monitorban, sokszor a kutyusom volt az első, aki bement és nézte mi a baja, a kicsi lánynak, ott volt neki mikor elkezdett forogni, mászni, járni...Együtt mentünk eddig sétálni...

Aztán mióta bice-bóca szomorúan nézi ahogy mi elindulunk, és nagy-nagy örömmel nyugtázza, mikor hazaérünk, hogy megvagyunk....Jó hogy együtt vannak. Lili is sokat tanult Csöpitől, imádja a kutyusokat, mikor felébred az az első hogy nézi, hogy jött-e az "evős-játszós" társa a szobába...

Igen együtt esznek, Lili mindig ad juti falatokat Csöpinek. Ha az etetős székében van, akkor is le-ledobál egy-egy falatot. Szövetségesek....

Ezért is mindennap egy ajándék amíg még itt van velünk a kiskutyám...Nagyon szeretem. Tavaly amikor baj volt és azt hittem az utolsó útjára viszem, akkor azt kértem tőle, hogy ezt az évet még bírja ki velünk, hogy legyen időm elbúcsúzni....

Most azt mondtam neki, hogy maradjon amíg nincs fájdalma, én végig vele leszek, akár mi lesz....Jóban-rosszban...

Végig....




















Mit is Kívánhatnék, ha nem azt, hogy jobb legyen mint az előző....Legyenek terveitek, álmaitok amik valóra válnak....
Én nagyon várom ezt az évet, kíváncsi vagyok mit hoz, egyet már tudok, lehet hogy öcsém a barátnőjével és az apukámmal kijönnek meglátogatni minket....ez nagy dolog nekem, annál is inkább mert Öcsém azt mondta, nem jön ki....és láss csodát 5 évvel később azt hallom a skype beszélgetésünk alatt, hogy lehetséges a dolog :)
A hugim azt mondta: "Klári úgy érzem, ez a mi évünk lesz"....Csak annyit mondtam rá, hogy "legyen így, ámen".... legyen ez az év a családnak címezve :)
Boldog Új Évet:)
Csöpi kutya, Lili baba, Péter és Klárikiwi <3



"puszi"